Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a párom munkájának köszönhetően 2-3 hetente eljutok egy - egy gyönyörű francia városba. Vannak olyan helyek, melyek rabul ejtenek és van olyan, amitől borsózik a hátam… Természetesen nem csak a Franciaországbeli városokat szeretném bemutatni ebben a rovatban, hanem minden egyes helyet, ahova az élet elsodor. Lépjetek be az én tűzpiros magassarkúmba és csodáljátok meg a világot az én szememmel.
Az első állomás- Párizs
Persze, hogy Párizsba kalauzollak el benneteket először, hiszen a kedvenc városom. Számomra szerelem volt első látásra…és azóta is, ahogy a párizsi barátaim mondják „le se esik rólam a turista szemüvegem”. Van benne valami, hiszen én minden koszos utcát, kéregetőt, órákig tartó forgalmi dugókat észre sem veszek, csak csodálom a várost, ami sohasem alszik.
Idestova 2 és fél évvel ezelőtt landolt velem először a Charles De Gaulle reptéren az AirFrance egyik járata. Bár a repterek nem hoznak lázba, az biztos, hogy mindig mókás dolgok történnek velem, soha nem múlik el egy repülőutam sem esemény nélkül, esetleges bőröndrobbantás, mert azt hiszi a katasztrófavédelem, hogy bomba van a bőröndben. Kinek, ha nem nekem esik le a kézipoggyásza a Liszt Ferenc repülőtéren az emeletről a síri csendben? Vagy kinek a nyakában ragad egy jó nagy nyaklánc (eltört a kapcsa, miközben a párom próbálta leszedni a nyakamból a becsekkolásnál), ami persze, hogy becsipog és a hiába magyarázod az amúgy diákmunkás és totál egoista, cseppet sem kedves lánykának (természetesen, ez is a magyar reptéren történt), mert ő dacból úgy átmotoz, mint még engem előtte életembe soha senki, közben szitkozódik és sértegetve közli, hogy legközelebb több eszed legyen, ha már ennyire ostoba vagy magadtól… Szóval mindig van valami!
Na de Párizs mindig mindenért kárpótol! Párizs megér egy misét, Párizs a fények városa, Párizs a divat fővárosa, Párizs a konyhaművészet hazája, Párizs a művészetek, kiállítások otthona, de ahhoz, hogy átérezzük a párizsi életmódot mindenképpen személyesen kell megtapasztalnunk. Mindenki úgy képzeli el, aki még nem járt erre, hogy baguette-tel a kezében, sapival a fejükön, kendővel a nyakukban szaladgálnak az emberek a régi autók között. Persze, hogy ez nem így van, de köszönjük a filmeknek az ábrázolást!
Ha már a külsőt szóba hoztam, akkor el kell mondanom, a divat egyik fellegvárban sem különbözik az adott szezon divatja, mint nálunk otthon. Mégis nekem más…az emberek ( legtöbbjük) itt már eljutottak arra a szintre, hogy elégedettek magukkal és merik vállalni az egyéniségüket. Nem néz meg senki, hogyha nagy kalapban és magassarkúban sétálsz végig az utcán, sőt odajönnek hozzád és megkérdezik hol vetted, esetleg lesifotót csinálnak. Hatalmas élmény volt szemtanúja lenni egy ilyen jelenetnek a Champs Elysées-n, és tudni, hogy igen a hölgy kalapjának márkáját felismerni mielőtt közölte volna. A bevásárló utca ragyogása időről időre ámulatba ejt, a sok ember a gyönyörű kirakatok, a karácsonyi vásár, a különböző események és még sorolhatnám. Kihagyhatatlan élmény a Häagen-Dazs méregdrága egy gombócos fagyiját elnyalni a teraszon ülve és a hömpölygő tömeget bámulni.
A nagy szerelmem az Eiffel torony és a Notre Dame. Minden alkalommal, amikor a városban járok csillogó szemekkel bámulom, és eltervezem, én leszek az első, akinek a Notre Dame-ban lesz a templomi esküvői szertartása és a jegyes fotózás természetesen az Eiffel torony körül… Persze a templomba senki nem tarthat esküvőt, de még a fotózásra van esélyem! Viszont sok érdekes információt tudtam meg például, hogy a templom külső vakolatát és boltozatát hetente átvizsgálják, hogy nehogy leomoljon, illetve a hibás részeket azonnal restaurálják. A boltozaton található szobrok fehér biztonsági övekkel vannak rögzítve, mert olyan súlyuk van, hogy elég egy kisebb szél a magasban és a rögzítés nélkül kiborulnának.
Mit érdemes még megnézni? Mindenképpen kell egy sétát tenni a Sacré Cœur-bazilika körül, ami a város legmagasabb pontján a Montmartre-on áll. A Bazilika belseje is lenyűgöző, így kötelező a bemenetel! A Szajna bal partján andalogva, megcsodálhatjuk a város legmagasabb épületét a Montparnasse tornyot. 210 méter magas felhőkarcoló, 1969-72 között épült fel, földszintjén üzletek vannak, az emeleteken hivatali helységek, a legfelső szinten, az 56. emeleten étterem működik terasszal, mely egyben biztosítja a kilátást Párizsra. Az étterem nem számít a legdrágábbnak, a kilátás valami ámulatba ejtő, a menüjük szerintem kifogástalan, és nekem elhihetitek, mert nagyon válogatós vagyok. Nem messze innen található a Palais M szórakozóhely, ami kínálatát tekintve drága, de a jegyárban benne van egy svédasztalos vacsora (kapkodni kell és tolakodni, ha enni akar a munkában megfáradt hétköznapi bulizó) és egy pohár pezsgő. A hely és a zene szerintem teljesen megfelelő, mi jót buliztunk az After work nevezetű buliban.
Ha már Párizsig eljöttél, a Louvre, Versailles és Disneyland is legyen a listádon. Mindhárom egész napos program és felejthetetlen élményekkel és látvánnyal gazdagít! Kihagyhatatlan még a Szajnán a hajókázás az esti órákban, amikor aranyfénybe borul a város és teljes romantika lesz úrrá a szíveden.
Úgy gondolom, szállást érdemesebb a város külső kerületeiben keresgélni, mert sokkal olcsóbbak, mint a belvárosi apartmanok. Továbbá a RER-rel és a Metrokkal pillanatok alatt megközelíthető minden nevezetesség, akárhol is legyen a szállásunk. Az étkezést én személy szerint önellátással oldanám meg, és mindenképpen a Carrefour, Lidl, Aldi vagy Dia üzletekben vásárolnám meg az alapanyagokat. Ezekben a boltokban körülbelül magyar árakon hozzájuthatunk mindenhez.
Remélem más is szerelembe esik a várostól! Kalandra fel!